Magyarországon Újrakezdők rovatunkban ezúttal Zsíros Réka fogtechnikus mesél nekünk, hogy mikor és miért döntött az Angliából való hazaköltözés mellett, hogyan tanult új szakmát és talált munkahelyet, hogyan éli meg az újrakezdést Magyarországon, milyen tapasztalatai, sikerei, tervei vannak. Fogadjátok sok szeretettel történetét.

2004-ben mentem ki Angliába és 2014 nyarán költöztem haza, tehát kereken tíz évet voltam kint. Mindig is gyerekekre vigyáztam, a tíz évből az első kivételével, tehát kilenc évet egy családnál töltöttem, ami nagy ritkaságnak számít. Korábban egy évet éltem az Egyesült Államokban, majd hazatérve Budapesten helyezkedtem el, de valahogy nem éreztem jól magam. Majd egy rádió játékban nyertem egy Londoni utat, és akkor megpecsételődött a sorsom, beleszerettem a városba. Testvérem már egy ideje Angliában élt, és ő is támogatott abban, hogy kiköltözzek, sőt az első munkámat ő találta nekem.
Kilenc év hosszú idő egy család életében, a gyerekek felnőttek lassan, egyre kevesebb dolgom volt velük, így óhatatlanul is elkezdtem gondolkodni meddig akarom még ezt csinálni, mi jöhet utána. Pár évvel a hazaköltözésem előtt egy barátnőm fogpótlást csináltatott magának, hosszú folyamat volt, komoly munka, viszont a végeredménnyel nem igazán volt megelégedve, nem tetszett neki az elkészült fog színe, formája stb.

Egyszer csak kiszaladt a számon, hogy én olyan szép fogat tudnék Neked csinálni! Ez volt a megvilágosodás pillanata, tudtam, hogy a következő karrierem a Fogtechnika területén lesz. Mindig is nagyon manuális beállítottságú voltam, imádtam babrálni, Londonban egy ötvös tanfolyamot is elvégeztem, de csak saját szórakoztatásomra. Innentől már nézegettem az iskolákat, úgy Angliában mint Magyarországon, majd meghoztam a döntést, hogy Magyarországon végzem el a sulit.

Segített, hogy korábban vásároltam egy lakást Budapesten, igy a lakhatás is megoldottnak látszott. A döntés meghozatala és a hazaköltözés közt kb. három év telt el. Félelmeim nekem nem igazán voltak a hazaköltözéssel kapcsolatban, inkább izgatottan vártam az új fejezetet az életemben, viszont a környezetem, a családom nagyon féltettek, leginkább a csalódástol. Féltek, hogy nem találom meg a számításaimat, hogy esetleg meg fogom bánni a döntésemet (a mai napig nem bántam meg, sőt, nagyon örülok, hogy igy döntöttem). Én is látom a különbséget a két ország között, az emberek fásultságát itthon, hogy a dolgok nehezebben haladnak, hogy mindent meg lehet oldani “okosban”, rengeteg a kiskapu itthon, de ezt el kell fogadni és persze ha lehet, tenni ellene, de egy fecske nem csinál tavaszt. Viszont a külföldi tapasztalatoknak köszönhetően én is látom mit lehetne máshogy, hatékonyabban csinálni. 

A beilleszkedéssel nem voltak gondjaim, sok barátom él itthon, akikkel nem szakadt meg a kapcsolat a kint töltött éveim alatt. Így míg Angliában hiányoztak a magyarországi barátaim, akik ott nem voltak velem, most itthon hiányoznak a kint élő barátaim, akikkel szintén rendszeresen tartom a kapcsolatot. Emellett rengeteg új barátot szereztem az elmúlt négy évben Budapesten, amiért nagyon hálás vagyok! Természetesen amióta itthon vagyok a szüleimet is sokkal gyakrabban látom, ami nagyon jó!

 

Londonban voltak kint kedvenc boltjaim, amik nagyon hiányoznak, sőt, meglepődöm néha itthon, hogy mennyivel drágábbak a dolgok. Így amikor Angliába látogatok, mindig összeírom mire van szükségem, honnan és igyekszem beszerezni. Valahogy szerintem ott jobb minőséget kapok ugyanazért a pénzért, vagy meg talán kevesebbért is! Egy darabig hiányoztak az Angliában kapható ételek is, de már teljesen átálltam a magyar boltok kínálatára, ahol egyébkent egyre többször fedezek fel kintről ismert márkákat.

Itthon az új élet új szakma kitanulásával kezdődött, de mára elmondhatom, hogy végzett és szakmájában dolgozó fogtechnikus vagyok. Az iskola elvégzése után egyből kaptam munkát is, tehát ezen a téren nem voltak nehézségeim. Élem egy fogtechnikus mindennapjait, a maga szép és kevésbé szép oldalával együtt és szívom magamba ennek a csodás szakmának a csinját-binját minden nap. Néha úgy érzem, ezt a szakmát a sírig tanulja az ember, mindig van új a nap alatt!

 

Ahogy telnek az évek a hazaköltözés óta, egyre távolabbi emlék lesz az Angliában eltöltött 10 év, de mégis mindig hordozom magammal a nyomát, az a 10 év valószínűleg sokat formált rajtam. Ki tudja milyen ember lennék ma, ha nem éltem volna külföldön? Talán nem lennék ennyire bátor, nyitott, toleráns, talán jobban meglepődnék új és furcsa, eddig nem látott dolgokon, ki tudja? Az biztos, hogy az elsajátított nyelvtudásnak nagy hasznát veszem szinte nap mint nap.

Manapság nagy a vándorlás, emberek jönnek, mennek, országot változtatnak úgy, ahogy régebben el sem lehetett volna képzelni. Szerintem ez jó dolog, a világból minél többet kell látni, minden csak hozzánk tesz valamit! Viszont azt is megértem, hogy a Haza hívó szava nagyon erős, a kötődés valahogy belénk van kódolva (persze mint mindenhol, itt is vannak kivételek). Ezért nem mindenkinek való a külföldi élet, de aki teheti, én azt mondom próbálja meg, magáról is megtudhat néhány dolgot, amit nem is gondolt volna.

Aki pedig a hazaköltözésen gondolkodik, annak is azt tudom mondani, vágjon bele, én nem bántam meg sem azt, hogy kimentem, sem azt, hogy hazaköltöztem. Igazán mindenhol jó, ha a lelkedben rend van, ha pedig nincs, akkor bárhová költözhetsz, nem fogod jól érezni magad. Sokat segít, ha országváltás előtt (mindegy melyik irányba) azért van egy célod, a “majd lesz valahogy” nem mindig jó terv.

Sok szerencsét kívánok mindenkinek!

Zsíros Réka

HazaKöltözők – OrszágVáltók Hírlevél feliratkozás