Magyarországon Újrakezdők rovatunkban ezúttal Földes Miklós mesél nekünk, hogy mikor és miért döntött a hazaköltözés mellett, hogy éli meg az újrakezdést Magyarországon, milyen tapasztalatai és tervei vannak. Fogadjátok sok szeretettel történetét.

 

Mikor mentél ki Angliába, hány évig voltál kint?

2008. február legelején. Londonba csak az év végén költöztem át, előtte Derby-ben éltem, ami a nagyvárosok közül legközelebb Birmingham-hez van. Utólag talán hiba volt ilyen kisvárosba költözni, mert sokkal nehezebb bármilyen területen munkát kapni és előrelépni. Most azt mondom, talán érdemes lett volna egy Derby-nél magasabb kultúrájú, viszont Londonnál olcsóbb és kisebb városba költözni, akár már a legelejétől. Ilyen Reading vagy Ipswich. Legutóbb mondjuk Oxfordban laktam, ami drága, de nagyon jó minőségű életet lehet élni a legtöbb más városhoz képest és ott is van elég munka.
Utána további 8 évet éltem Londonban, ahol négy évig tanári asszisztens majd 5 évig tanár voltam. Dolgoztam magántanárként is és több magántanár ügynökségnél. Két évig volt saját Kft-m is, ami jobb adózást tett lehetővé. Később állandó munkaviszonyban dolgoztam egy iskolában. Ennek köszönhetően önerő nélkül tudtam Budapesten lakást venni. Összesen kilenc és fél évet éltem kint.

Miért döntöttél a hazaköltözés mellett és mikor jöttél haza?

80%-ban a gyerekeim miatt költöztem haza, akikhez addig körülbelül kéthavonta jártam haza. Nem akartam tovább kimaradni a hétköznapjaikból, mert pár év múlva már mindenképp elindulnak a saját külön-külön útjaikon, akkor meg talán még jobb is, ha Angliában élek, de ez a későbbi évek döntése. Megszereztem a brit állampolgárságot, tehát Brexit után is bármikor visszamehetek oda élni és dolgozni. Ez fontos eleme volt a hazaköltözésnek.
Belejátszott az is, hogy úgy 5-6 év utan szó szerint elviselhetetlennek éreztem még a viszonylag száraz londoni időjárást is. Nem akartam több szelet és esős időt az év tiz hónapjában.

Majdnem tíz év után az a meglátás is fontos volt, hogy soha nem leszek brit, még fele részben sem. Képtelen vagyok a brit sportolókért szívből lelkesedni az olimpián, nem érint meg a himnuszuk és nem köt ide sem a gyerekkorom, sem a tizen-, huszonéveim. 2017 szeptemberében költöztem haza.

Mitől féltél a legjobban a hazaköltözés kapcsán?

Legjobban a korábbról ismert magyar ügyintézéstől és a munkahelyi viszonyoktól. Mindenki ismeri a hivatalokban ide-oda küldözgetést, hogy most menjek ki a postára okmánybélyegért vagy a tíz percnyire lévő nyomtatványboltba. 2008 előtt több munkahelyemen voltak kedvetlen irodisták, akikkel jóba kellett lenni, hogy ne monitoron nézzék az aktuális játékot, amikor kérdezek valamit.

Mi volt a legnagyobb nehézség, miután eldöntötted, hogy hazaköltözöl?

Igazából nem volt komoly nehézségem. Azonnal volt munkám, amire még négy hónappal korábban jelentkeztem; próbatanítas és interjúk után kaptam elég órat egy nyelviskolában.
Azonnal egy nagyon nívós közegbe kerültem. Itthon nem ritka a két diplomás, több nyelven beszélő, világot megjárt tanítvány. Ilyenből kevesebb van Londonban. Persze azt is itt kell megemlíteni, hogy ezeket a lehetőségeket pont a tíz év Anglia tette lehetővé, mint ahogy azt is, hogy az I. kerületből jártam dolgozni, a Lánchídhoz kisétálva a saját lakásomból. Ennek az árát szintén Londonban kerestem meg.

Mennyire volt nehéz visszailleszkedni Magyarországra?

Nekem egyáltalán nem volt nehéz. Szerencsére folyamatosan jártam haza a majdnem tíz év alatt. Ez részben szándekos volt, hogy kapcsolatban maradjak a nyelvvel, az országgal. Körülbelül 5 éve elkezdtem magyarul is olvasni, mert az anyanyelv valahogy sokkal könnyebben és mélyebbre hatol, hiába tudok több évtizede nagyon jól angolul.
Évente kb. 5-6-szor utaztam haza egy-két hétre. Nagyon nagy öröm volt hazaköltözni és sok olyan apróság, mint utazni a 4-6-os villamoson vagy elmenni a sportuszoda mellett nekem valamiért jobbá teszi a heteimet.

Mennyiben mások a mindennapok itthon, mint kint voltak?

Alapvetően más Budapesten élni, mint Londonban. Először is kint volt autóm és arra a fajta kényelmesebb, fogyasztói életmódra voltam berendezkedve, ami itthon nem mindig praktikus. Kint bevásárlóközpontban vásároltam, sokkal nagyobb távolságokat megtéve hétről hétre. Londonban az élet sokkal inkább a külvárosokra szűkül le, mert a belváros drága és elég messze is van. Budapesten adott, hogy munka után beugrom a belvárosba vagy gyorsan összefutok ott valakivel. Londonban van, hogy évente csak egyszer-egyszer tudtunk barátokkal találkozni a távolság és a leterheltség miatt. Ezzel együtt a londoni infrastruktúra elképesztően fejlett pl. autópályák vagy wifi szempontjából.

Van valami, ami hiányzik Angliából?

Talán csak az autóm, amit tavaly eladtam és az, hogy munkába menet sokszor beszaladtam a benzinkútnál egy lattéra az ottani Costába. Ez itthon nagyon drága. Hiányzik még több apróság és hangulat, pl. Londonban a Russel Square vagy az antikváriumok a Charing Cross Roadon. Ezek nagyon jó helyek voltak.

Mivel foglalkozol itthon, milyen nehézségeid voltak az indulásnál?

Itthon nyelvet tanítok és vizsgáztatok. Vizsgaelőkészítést, üzleti angolt és általános angolt tanítok. Igazából nem váltottam karriert csak visszaigazoltam. Igaz, Londonban különboző iskolákban tanítottam az általános angol tantárgyakat, így angolt is, természettudományt és matematikát. A kinti óratervezés és egyéb követelmények után Magyarországon könnyedén lehet tanítani dupla vagy tripla óraszámban, mert kisebb az egy-egy órára eső teher.

Ha egy 10-es skálán kellene értékelni, hogy hogy érzed magad itthon Anglia után, milyen pontszámot adnál és miért?

Úgy 8-9-et. 10-et azért nem, mert van néhány „közhangulatrontó” tényező. Probléma az is, hogy ugyan rengeteget fejlődött az ügyintézés és online is sok ügyet és vásárlást el lehet intézni, de sokszor egyáltalán nem tudják a hivatalokban, mik az új előírások vagy mi mivel jár, pl. TAJ vagy nyugdíjügyintézésnél. Megoldatlan például, hogy a munkaviszonyban töltött évek igazolásánál nekem ill. bárki másnak kell egyetemi indexmásolattal bizonyítani a hallgatói statust. Ennek dokumentálva kellene lennie. Ugyanúgy, magyar bizottságnál elnyert külföldi ösztöndíjamnak semmi nyoma és megszűnt az akkori hivatal (20 éven belüli pályázat), pedig ez is hianyozni fog majd a munkaviszony igazolásnál.

Mit tanácsolnál annak, aki még a hazaköltözés előtt áll?

Mindenképpen azt, hogy érdemes, ha valaki úgy érzi, nem vert kint igazán gyökeret vagy akár kint elő gyerekeit szeretné jobban összekötni az itthoni szálakkal. Itthon könnyebb heti szinten együtt lenni barátokkal és a családdal. Ezzel gondolom, nem mondok újat.
A jövedelem/kiadás aránypáron is érdemes kicsit elidőzni: a londoni lakhatás havonta £500-1000 körül reális. Ez nagyjából az a pénz, amennyivel kevesebb a magyarországi jövedelem a magánszférában. Aki itthon saját lakásban lakik, körülbelül annyit tud félretenni, mint Angliában.
Nekem személyesen az is váratlan fejlémeny, hogy kb. egy évvel a hazaköltözésem után Oxfordban vezetői allást kaptam. Ez előtte nem volt reális, így ez megint csak példa arra, hogy neha jó az életünkön változtatni és sok félelem nem válik valóra; megnyílhatnak olyan lehetőségek, amikre nem számítottunk.

 

Sok szerencsét kívánok mindenkinek!

 

Földes Miklós

——————————————–

Olcsó és biztonságos pénzküldési lehetőséget keresel külföld és Magyarország között? Ezt Neked találták ki: Így utalj pénzt haza vagy külföldre, olcsón és biztonságosan