A Világjárók rovatunkban olyan külföldön élő magyarok történeteit olvashatjátok, akik – bár már megfordult a fejükben a költözés gondolata – egyelőre még maradnak. Őket kérdeztük kiköltözésről, miért-ekről, nehézségekről és sikerekről, hogy mindannyian inspirálódni tudjunk történeteikből. Ezúttal Touron Georgina beszámolóját olvashatjátok, Franciaországból.

 

Üdv mindenkinek!

Touron Georgina vagyok, 30 éves és jelenleg Franciaországban élek.  Az sztorim 10 éve kezdődött. A gimnázium után kozmetikusnak tanultam 2 évig. Az akkori elképzelés egy saját kozmetika nyitása volt. Ezért tudatosan fordultam a külföldi munka felé, hogy megalapozzam a jövőmet, így a magyar munkahelyek ki is maradtak az életemből. Természetesen világot is szerettem volna látni! Így azt hiszem, nem volt véletlen, hogy egy utasszállító hajón „kötöttem” ki, szó szerint! Európai folyami hajókon dolgoztam, mint matróz.

 

 

Ez most biztosan furán hangzik sokaknak, de nekem természetes volt. Nagyon megtetszett a munkakör, illetve a kihívás, hogy nőként hogyan állom majd meg a helyem, ebben az abszolút férfiak uralta szakmában. A kitartás, szorgalom és az akarat nagyon kellett, de ezek alapból jó ha adottak, főleg annak, aki külföldön szeretne érvényesülni. Gyönyörű hajókon fordultam meg, sok külföldi és magyar munkatárs vett körül az évek során. Hatalmas önismereti fejlődésen mentem keresztül, amit teljes mértékben annak köszönhetek, hogy nem féltem kilépni a komfortzónámból.

De evezzünk át egy picit az érzelmek vizeire… hiszen ezen mind keresztül megyünk, egy ilyen nagy váltás során. Visszagondolva, akkor és ott, nagyon sokszor éreztem honvágyat, hiányzott a család, a barátok…

Alig vártam a szabikat, mert egyébként hónapokra el kellett utaznom. Volt, hogy a Karácsonyt sem tudtam otthon tölteni, az annyira nem esett jól… Aztán megszoktam ezt az életmódot, az idő pedig sokat segített.

Összességében, ha mérlegre teszem a negatív és pozitív dolgokat, nálam a pozitív felé billen a mérleg nyelve! Ma, ennek a döntésnek köszönhetem a férjemet és a két imádott gyermekemet. Most Franciaországban élünk, a férjem született francia, őt ide köti a munkája. Ha viszont Magyarországon szeretnék élni, ő simán benne lenne, meg tudnánk oldani. Erre volt is esély, még az elején, amikor ideköltöztem. Akkor éreztem igazi honvágyat és kb. 2 hónapon keresztül úgy gondoltam, jobb lesz, ha hazaköltözünk. Ami nekem akkor nagyon sokat segített, az a férjem támogatása volt elsősorban. Azt mondta, ha úgy érzem, hogy Magyarországon szeretnék élni, akkor megyünk. Na, ez volt az, ami nekem kellett! A tudat, hogy bármikor visszamehetek! Így máris szabadnak éreztem magamat. Azóta érdekes, de nem gondolok arra, hogy visszaköltözzem.

Most pedig ott tartok, hogy saját vállalkozásba fogtam itt, Franciaországban. Nem volt tervben, csak a lehetőség talált meg, én pedig éltem vele. Előtte persze többször megfordult a fejemben, hogy mihez kezdek akkor, amikor a gyerekek már oviba járnak. Azt bevallom, nem úgy képzeltem, hogy egy francia irodában dolgozom majd… Lett egy hobbim, a (házi) cukrászkodás, illetve, a francia macaron sütés. Utóbbi maradt meg és el is mentem egy francia séfhez tanulni, így mára már mindent tudok a macaronról.

 

 

A macaron egyébként egy elég nehezen előállítható desszert, ez benne az egyik különlegesség. Úgyhogy volt egy hobbim, és azon ötleteltem, hogy mit lehetne ebből kihozni. Hamar utána jártam és kiderült, hogy ha 30 év alatt indít valaki itt vállalkozást, akkor nagyon kedvező feltételek vonatkoznak az illetőre. Ez eléggé nagy segítség egy kezdőnek. Én még éppen belefértem, úgyhogy pont a 29. szülinapom be is jegyeztettem a cégemet.

Bevallom, ha ez nem lett volna, nem hiszem, hogy belevágtam volna a “vállalkozósdiba”. Szóval az ötlet elég innovatív: macaron sütő tanfolyamokat tartok Skype-on keresztül és e-book is kapható, extra tanácsadással. Mindezt egy webshoppal is megtámogatom, ahol eredeti francia alapanyagokat és eszközöket talál az, aki imád sütni! Ez mind magyarul és főleg magyaroknak szól. Nagyon fontos volt számomra, hogy a vállalkozásom az anyanyelvemen működjön és így napi kapcsolatban legyek Magyarországgal. Végezetül annyit fűznék a külföldi kalandomhoz, amit egy motivációs könyvben olvastam:

“A szerencse nem más, mint a felkészültség találkozása a lehetőséggel.” Szóval, mindenkinek, aki ezt végigolvasta, hasonlóan sok ”szerencsét” kívánok!

Touron Georgina

Weboldal: macaron-sziget.hu

Facebook oldal: Macaron-sziget